KENÉZLŐ HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA


Településföldrajz

Főoldal
Köszönő
Címer leírása
Településföldrajz
Településtörténet
Település statisztika
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
Iskola
Óvoda
Egészségügy
Egyéb intézmények
Sport
Civil szervezetek
Szolgáltatók
Római katolikus egyház
Görög katolikus egyház
Református egyház
Látnivalók
Vissza az alap oldalhoz


"S átellenében ennek a parton magasan
Honnan győző Kenéz lőtt: Kenézlő falva van;
S a hőstől, a kövér föld: szállott firól fira
Kik falvakat rakának a víznek partira."
(Tompa Mihály: A két íjász)

Kenézlő fekvése

Kenézlő Borsod- Abaúj - Zemplén megye keleti részén a Bodrogközben, a Tisza-Bodrog folyó között fekszik, Miskolctól 90 kilométerre, Sárospataktól valamint Tokajtól egyaránt 20 kilométer.


Kenézlő megközelíthetősége

Megközelíthető autóbusszal és személygépkocsival: Miskolctól a 37-es főúton, Sárospatakon keresztül; Tokaj felől Balsán át a réven keresztül az alábbi útvonalakon haladva: Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Kenézlő
A település a Miskolc-Sátoaljaújhely viszonylatú 37-es főútról jobbra letérve Sárospatak városon át a Bodrog hídon átkelve Apróhomok és Rózsás-tanyát érintve közelíthető meg.(Miskolc-Kenézlő: 90kilométer)Miskolc-Szerencs-Tokaj-Sárospatak-Kenézlő
Különleges földrajzi élményben gazdag útvonalon is megközelíthető a település: Miskolc (37-es főút), Felsőzsolca-Gesztely-Hernádkak-Szerencs-Bodrogkisfalud(38)-Bodrogkeresztúr-Tokaj (38) Bodrogkeresztúr-Bodrogkisfalud (37) Szegi-Szegilong-Vámosújfalu-Sárazsadány-Bodrogolaszi-Sárospatak- Apróhomok- Rózsás - tanya - Kenézlő. (Miskolc-Tokaj-Kenézlő: 109 km)Miskolc-Szerencs-Tokaj-Rakamaz-Kenézlő
Legrövidebb út, de látványosságban szintén gazdag a következő útvonal: Miskolc-Szerencs-Tokaj (Tisza-Bodrog találkozásának hídján átkelve) Rakamaz-Tímár-Balsa-kompon utazva-Kenézlő (Miskolc-Kenézlő: 75 kilométer)
A vasúton utazók Miskolc-Sárospatak vonalon, Sárospatakról Volán autóbuszjárattal juthatnak el a községbe.


Földrajzi jellemzők

Kenézlő a Bodrogköz Bodrogzugának, a Tisza és Bodrog ölelésében meghúzódó település. Megközelítőleg háromszög alakú sík terület. Északnyugaton a Zemplén-hegység vulkanikus kúpjai határolják, délen a Nyírség folytatásának tekinthető. Ez a terület az Alföld legészakibb nyúlványa. Mint egy sziget elkülönül a Bodrogköz többi részétől. Lápos réti talaj a jellemző, valamint humuszban szegény öntéstalaj. A buckák felét löszös homok borítja. Éghajlata kedvező, nem szélsőséges, klímabeosztás szerint a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű területek közé tartozik. Nyara mérsékelten meleg. Az éghajlat növények és állatok tartására, mezőgazdasági növények termelésére ideális. Nyáron a tavak szemgyönyörködtető látványt nyújtanak, ekkor nyílik a fehér tündérrózsa, úszó békaszőlő, tündérfátyol, rucaöröm és az apró békalencse. Üde mocsárrétek tarkítják a tájat, díszük a Tisza-parti margitvirág, szibériai nőszirom, kornis tárnics, mocsári lednek. A gazdag flóra gazdag faunára utal. A zöld hidra, a tarajos csiga, a gazdag halállomány (kárász, vörösszárnyú keszeg, compó, rózsás márna, réti csík, magyar bucó, selyem durbincs, vágótok, csuka, stb.) mellett a tarajos gőte, a békák, a mocsári teknős, a vízisikló egyaránt megtalálható. A természetet kedvelőknek nagy élmény a "Tisza virágzás" figyelemmel kísérése. A gémek, gólyák, kócsagok, cankók trillázó, fuvolázó, kelepelő, füttyögető hangja nemcsak széppé, de hangossá is teszi a tájat. Az ártéri szintekhez igazodó fokgazdálkodás szép példáját adta a természettel való harmonikus együttműködésnek.


Vissza az oldal tetejére

© 2003-2016 Me-NET Kft. - Miskolc • Impresszum