KENÉZLŐ HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA


Római katolikus egyház

Főoldal
Köszönő
Címer leírása
Településföldrajz
Településtörténet
Település statisztika
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
Iskola
Óvoda
Egészségügy
Egyéb intézmények
Sport
Civil szervezetek
Szolgáltatók
Római katolikus egyház
Görög katolikus egyház
Református egyház
Látnivalók
Vissza az alap oldalhoz


Cím: 3955 Kenézlő, Nagyváradi u. 38.
Telefon: +36 47 344 064
Esperes-plébános: Polyák József

A régi feljegyzések alapján Szabolcs vármegyében a hazát kereső magyarok, keresztényeket lelhettek Szabolcsban. Tény, hogy Szent László idejében Szabolcsban zsinatot tartottak. 1333-1337-ben több plébános volt kik már a nyolcvanadik életévüket betöltötték. Több monostort és kolostort alapítottak. A középkorú ember sokat gondolt a lelkére. Istennek akart tetszeni. Ilyen Istennek tetsző cselekedet volt a szerzetesek letelepítése. A szépen virágzó katolicizmusnak a mohácsi vész és az úgynevezett hitújítás vetett véget. A szervezetlen emlékű mohácsi csatában elpusztult országunk színe – virága. Főurak, nemesek, jobbágyok egyaránt. A kettő királyság alatt egyik király sem gondolt arra, hogy valóban egyházias érzésű, hitű püspökök kormányozzanak, hanem az egyes pártjukra állott főurak jutalmazására használták fel a püspöki járandóságokat. Ehhez az országos csapáshoz a vármegye fekvése is hozzájárult. Átmenő országút volt Szapolyai János, majd később Bocskai, Bethlen Gábor, Rákóczi György felkelő csapatai számára, ahol pusztítva és rabolva vonultak át a megyén. Nem kímélte hazánkat a másfél évszázadon át megszállva tartó török sereg sem. Igen gyakorta jöttek be a vármegye területére és ilyenkor mindig füstölgő romhalmazokat hagytak maguk után. Az ellenséges betöréseken kívül a pártoskodás ütötte fel a fejét a megyében. A történelem tanúsága szerint pedig fellázad jobbágyok sem kíméltek semmit. Két évtizeden keresztül tartott a pusztulás a megyében. A protestanizmus is igen megerősödött Szabolcs megyében. Csak a templom maradt katolikus kézben. A 18. század végén felvették a harcot, a küzdelmet a portestáns gyülekezetekkel és 1700 elején már több parochia található Szabolcs megyében. Ilyen körülmények között Kenézlő községben sem virágozhatott a katolicizmus. 1784-ben éledt fel újra a szomszéd községben Zalkodon a plébánia. A tokaji plébános Molnár András bécsi apát végrendeletében a zalkodi templom építésére hagyományozta vagyonának egy részét. Utóda Csák István tokaji plébános 1750. április 10-én számolt be arról, hogy a kőművesek bére 800 Rh-el-ba került. A templom első plébánosa Teglóczi József volt, később egri kanonok ki nagyon szorgalmazta az építést és végre 1756-ban a szabolcsi esperes Szent Mária Magdolna tiszteletére benediktálta. Kenézlőn ebben az időben nem volt plébánia, sem templom, hanem filiája volt Zalkodnak. Évszázadokon át a zalkodi plébánosok irányították a hitéletet a faluban, hol a lakosok száma 1762-ben 493 fő volt. Ismeretlen, hogy felekezetenként milyen volt a megosztás. A későbbi időben épült iskola és kántori lakás is. Az iskola egyúttal kápolna is volt, melyben havonta egy alkalommal lett tartva mise, természetesen latin nyelven. A hitélet a kántorra, a tanítóra lett bízva, ki a vallást is tanította. Pontos adatok nincsenek, hogy az iskolába meddig jártak a gyermekek. Több mint valószínű, hogy négy vagy öt osztályt jártak ki és legfontosabb volt az írás, olvasás, számolás, valamint az egyházi élet tanulása. Volt időszak, amikor a görög katolikus lelkész tanította a hittant a gyermekeknek. Az első világháború után 1933-ban a községben létrejött a plébánia. Új templomot kezdtek építeni, mely 1932-ben fel is épült. A templom pártfogója Szent Mihály arkangyal. Ezért tartják a római katolikusok ma is a templomi búcsút Szent Mihály napján. A templom építéséhez és a támogatáshoz nagyban hozzájárult dr. Szalay Gézáné földbirtokosnő. Ki a paróchia részére lakást biztosított, melyben Zalkodról átjött Darányi János lelkész. A földbirtokosnő a mindenkori papnak 50 hold, a kántor-tanítónak 25 hold földet ajándékozott. Ez időben a római katolikusok száma 700 fő volt, kik mindnyájan istenfélő és templomjáró emberek voltak. A templom mindig tömve volt még a litánián is, a misén már be sem fértek a templomba. Az egyház a rakamazi kerülethez tartozott, a tanfelügyelője Sánkövy Körnél esperes volt, rakamazi plébános, ki évente egyszer egyházi látogatást tett a parochián és az iskolában. Az egyházi iskolában a tanító (kántor) Dukon Béla volt, tanította az 5-6. osztályt és 45 tanulója volt. Ketényi Vilma tanítónő tanította a 3-4. osztályt. A tanulók száma 48 fő volt. Ekkor épült két tantermes iskola. Működött a Katolikus Agrár Ifjúsági Legényegylet, mely megszűnt 1948-ban. Valamennyi gyermek rendszeresen járt hittanra. A vallásos élet nagyon csökkent a háború után az iskolák államosításával. Jelenleg a templomba járók száma az országos átlaghoz hasonló volt. A hittanra járók száma 70 fő. Hosszú éveknek kellett eltelnie, hogy az emberek szeresség Istent, egymást tiszteljék, becsüljék, mint régen.


Vissza az oldal tetejére

© 2003-2016 Me-NET Kft. - Miskolc • Impresszum