KENÉZLŐ HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA


Településtörténet

Főoldal
Köszönő
Címer leírása
Településföldrajz
Településtörténet
Település statisztika
Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
Iskola
Óvoda
Egészségügy
Egyéb intézmények
Sport
Civil szervezetek
Szolgáltatók
Római katolikus egyház
Görög katolikus egyház
Református egyház
Látnivalók
Vissza az alap oldalhoz


Kenézlő honfoglaláskori település, természeti adottságai miatt egyike volt a honfoglaló magyarok által legkorábban megszállt területnek. Ezt bizonyítják az 1913-ban talált és 1930-ban feltárt honfoglaláskori leletek, melyek a nyíregyházi Józsa András Múzeumban tekinthetők meg. A honfoglalók a község mai helyén települtek le, s a település területe állandóan gyarapodott. A múlt századi folyamszabályozás előtt a terület egy része vizes, mocsaras volt. A mai település szerkezete a 13 – 14. században alakult ki, megtörtént a Tisza folyó szabályozása, a mocsarak lápok teljesen eltűntek. Mint sok település közelében nagybirtokok voltak, így Kenézlőn is, mely befolyásolta a község gazdasági, társadalmi, szociális helyzetét, a lakosság foglalkozását, összetételét. A lakosság fő megélhetését a mezőgazdaság és az állattenyésztés biztosította. A növényi táplálékban és vízben gazdag rétek, legelők kedvező feltételeket teremtettek az állattartás számára, a változatos talajféleségek lehetővé tették, hogy szinte minden gazdasági növényt meg lehessen termelni. A község névváltozásai: 1239-ben már 4. Béla király idejében fellelhető a település neve Keleznei elnevezéssel, majd 1312-ben Keleznő, 1410-ben Felkeleznő, 1585-ben Keleznő, 1773-ban Kenizlő, 1900-ban Kenyizlő, 1930-tól pedig Kenézlő.


Kenézlő ma!

Az elmúlt tíz évben a község folyamatosan fejlődött.
· 1982-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat.
· 1987-ben megépült a Polgármesteri Hivatal.
· 1987-89-ben emeletráhúzással kialakításra került az iskola épülete, majd megépült a tornaterem, melynek emeleti részén alakítottuk ki a könyvtárat.
· 1993-1995 között kiépítésre került a vezetékes gáz- és telefonhálózat.
· 1994-ben megtörtént az önkormányzati intézmények gázhálózatra kapcsolása, illetve napjainkig folyamatosan történik a felújításuk.
· 1998-ban került átadásra a környék legszebb épülete, a Faluház, melyben 400 adagos konyhát, sportöltözőt és szállodai részt alakítottak ki. Az intézmény rendszeresen helyt ad kulturális rendezvényeknek.
· 1998-ban a Pulykás Kertben befejeztük a sportpálya építését, mely a falu gyermek, ifjúsági és felnőtt futballcsapatának biztosít korszerű játékteret.
· 1999-ben az első és második világháborúban elesett hősi halottaknak állított emlékmű került átadásra.
· 2000-ben átadásra került a Szent István park, melynek középpontjában Csirpák Viktória szobrászművész Szent István szobra kapott helyet.
· 2005-ban befejeződött a szennyvíztisztító telep és a szennyvízhálózat kiépítése.

2009-ben megtörtént a Faluház teljes rekonstrukciója, folyamatban van az óvoda akadálymentesítése, valamint a belső csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése.

Az elkövetkező évek tervei között szerepel:
· Játszótér létrehozása
· Számítógépes teleház kialakítása
· Tájház és közösségi szabadidőtér kialakítása
Ezeknek a terveknek a megvalósításához szükséges az itt élő emberek bizalma, hite, összefogása egy jobb, szebb jövő reményében.


Gazdaságtörténet

A község gazdasági élete 13. – 14. században alakult ki. A 14. – 15. században nyomásos gazdálkodás folyt. A 19. században a rozs volt a fő termény a kukorica mellett. Ipari növények közül a burgonya és a kender. A kötött talajon búzát, árpát a homokos részeken rozst, burgonyát, dohányt, répát, a humuszos földeken kendert és kukoricát termesztettek eredményesen. A szarvasmarha tenyésztés magyar fajtával kezdődött, majd a nyugati eredetű piros-tarka fajta terjedt el. A háború után háromnyomásos gazdálkodással művelték a földet. A vasút létrehozásával (1925 Gróf Károlyi László) megoldódott a terményszállítás, a Tisza híd megépítésével a Tiszántúl felé is lehetett szállítani. 1960-ban megalakult a termelőszövetkezet. A későbbi években a szántó egy részén zöldségféléket termesztettek, a gyümölcs és szőlőtermesztés a jövedelem alakulásánál fontos szerepet játszott. 2001-ben a termelőszövetkezet részvénytársasággá alakult át. Közel százötven embert foglalkoztat. Fő profilja: kukorica, napraforgó, kalászos és takarmánynövények termesztése, állattenyésztés. A régi almást felszámolták, újat telepítettek. A kárpótlási törvénnyel sokan földhöz jutottak, megnőtt a vállalkozók száma. Az egyéni gazdálkodók gyümölcstermesztéssel (alma), valamint búza, kukorica, napraforgó termesztéssel foglalkoznak. Sajnos az elmúlt években több munkáltató tevékenységét megszüntette, munkahelyet a Dózsa Mg. Zrt. mellett az Önkormányzat közhasznú, közcélú foglalkoztatás keretében tud biztosítani.


Vissza az oldal tetejére

© 2003-2016 Me-NET Kft. - Miskolc • Impresszum