Cím:
3955 Kenézlő, Nagyváradi u. 21.
Telefon: 47/344-024
Címünnep: Urunk Mennybemenetele
(Húsvét után 40 nappal)
Paróchus: Nagy Tamás
Történet:
Az 1740-1806. között
készült parochiális összeírás szerint
az ősi magyar parochiák között található
1793-ban Kenézlő,
és két leány egyháza (filiája): Viss
és Zalkod. A hívek Balsához
tartoztak, mivel nagyobb része magyar,
kisebb része rutén eredetű volt. A görög
katolikusság ezekben az időkben nagyon
mostoha körülmények között élt. Balsán
volt a templomuk és a papjuk. A misék
latin szertartásúak voltak. Ez a körülmény,
az átjárás bénítólag hatott a lelki élet
fejlődésére. Ezért Gojda András
balsai lelkész irányításával
a görög katolikus lelkészség létesítését
kérvényezte, és ennek megvalósításához
telket és segélyt kértek. Ennek a pártfogója
Bihary István uradalmi ispán
volt. A templom alapkövét 1793.
szeptember 4-én tették le. Egy
év alatt felépült és a legszükségesebbekkel
fel is lett szerelve, különböző helyekről
kapott adományokkal. 1794-ben
alapította meg az egyházközséget Bacsinszky
András munkácsi püspök, s így
a Munkácsi Egyházmegyéhez
tartozott. Kenézlő első
görög katolikus papja Gojda András
lett, mint adminisztrátor. 1802.
március 31-én Gojda András paróchus
segítséget kért a Királyi Kamarától az
átépítésre, renoválásra. 1803.
március 31-én ki is utalt a paróchia
építésére 1380 Forintot,
amelyből fel is épült. Az 1810.
évi statisztikai adatok alapján a három
községben (Kenézlő, Viss, Zalkod)
527 a hívek létszáma.
1855-ben ez a szám 418-ra
apadt. 1820-tól vezetnek
anyakönyveket az egyházközségben. Az 1830-as
években készült el a különlegesen szép,
és egyházi berkekben igen híres Ikonosztázion,
melynek festője ismeretlen. Az Ikonosztázion
(képállvány) szláv építésű,
azaz a földtől a mennyezetig eltakarja
a szentélyt. Késő barokk
stílusban készült, ami az ikonokon is
felfedezhető, de a képek így is megfelelnek
az ikonfestés szigorú szabályainak. Gazdagon
aranyozott, a képek is arany háttérrel
rendelkeznek. Sajnos az 1800-as
évek eseményeiről nem maradt fenn egyéb
adat. Az 1900-as évekről
már vannak feljegyzések.
1912. május 6-án Ferenc József
király, mint a magyar katolikus
egyház főkegyura, megalapította a Hajdúdorogi
Egyházmegyét. X. Piusz
pápa 1912. június 8-án
kiadott "Cristifideles Graeci"kezdetű
bullájával kanonizálta azt. Az egyházközség
ekkor átkerült a hajdúdorogi egyházmegyébe.
1911-ben a zsindellyel
fedett tornyot bádoggal fedték be. 1935-ben
kívül és belül is restaurálták a templomot.
1939-ben új harangot
vettek, és toronyórát is készítettek.
1944-ben a templom több
belövést kapott. A templomhajó déli fala
nagydarabon, és a hajó nagyobb boltozata
három helyen volt beszakadva. Emiatt egy
évig az istentiszteletet az iskolában
végezték. 1945-re azonban
Kohut István paróchus
vezetésével teljesen rendbe tették a templomot
és a paróchiát. Az ő szolgálati ideje
alatt káplános hely volt Kenézlő. Két
káplán is szolgált Kohut István
mellett.1948-ban
a hívek létszáma 1273-ra
tehető, 1963-ban 1130
fő, természetesen a filiákkal
együtt.
|
|