"S átellenében ennek a parton magasan,
Honnan győző Kenéz lőtt: Kenézlő falva van;
S a hőstől, a kövér föld: szállott firól fira
Kik falvakat rakának a víznek partira."
(Tompa Mihály: A két íjász)

Kenézlő fekvése

Kenézlő,Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén a Bodrogközben, a Tisza-Bodrog folyó között fekszik, Miskolctól 90 km-re, Sárospataktól, valamint Tokajtól egyaránt 20 km-re.

Közúton Kenézlő az alábbi útvonalakon haladva közelíthető meg:
Miskolctól a 37-es főúton, Sárospatakon keresztül; Tokaj felől Balsán át a réven keresztül:

1. Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Kenézlő
A település a Miskolc-Sátoaljaújhely viszonylatú 37-es főútról jobbra letérve Sárospatak városon át a Bodrog hídon átkelve Apróhomok és Rózsás-tanyát érintve közelíthető meg. (Miskolc-Kenézlő: 90km)

2. Miskolc-Szerencs-Tokaj-Sárospatak-Kenézlő
Különleges földrajzi élményben gazdag útvonalon is megközelíthető a település: Miskolc (37-es főút), Felsőzsolca-Gesztely-Hernádkak-Szerencs-Bodrogkisfalud(38)-Bodrogkeresztúr-Tokaj (38) Bodrogkeresztúr-Bodrogkisfalud (37) Szegi-Szegilong-Vámosújfalu-Sárazsadány-Bodrogolaszi-Sárospatak- Apróhomok- Rózsás-tanya-Kenézlő. (Miskolc-Tokaj-Kenézlő: 109 km)

3. Miskolc-Szerencs-Tokaj-Rakamaz-Kenézlő
Legrövidebb út, de látványosságban szintén gazdag a következő útvonal: Miskolc-Szerencs-Tokaj (Tisza-Bodrog találkozásának hídján átkelve) Rakamaz-Tímár-Balsa-kompon utazva-Kenézlő (Miskolc-Kenézlő: 75 km)

A vasúton utazók Miskolc-Sárospatak vonalon, Sárospatakról Volán autóbuszjárattal juthatnak el a községbe.

Kenézlő a Bodrogköz Bodrogzugának, a Tisza és Bodrog ölelésében meghúzódó település.

Megközelítőleg háromszög alakú sík terület. Északnyugaton a Zemplén-hegység vulkanikus kúpjai határolják, délen a Nyírség folytatásának tekinthető. Ez a terület az Alföld legészakibb nyúlványa. Mint egy sziget elkülönül a Bodrogköz többi részétől. Lápos réti talaj a jellemző, valamint humuszban szegény öntéstalaj. A buckák felét löszös homok borítja.

Éghajlata kedvező, nem szélsőséges, klímabeosztás szerint a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű területek közé tartozik. Nyara mérsékelten meleg.
Az éghajlat növények és állatok tartására, mezőgazdasági növények termelésére ideális.Nyáron a tavak szemgyönyörködtető látványt nyújtanak, ekkor nyílik a fehér tündérrózsa, úszó békaszőlő, tündérfátyol, rucaöröm és az apró békalencse. Üde mocsárrétek tarkítják a tájat, díszük a Tisza-parti margitvirág, szibériai nőszirom, kornis tárnics, mocsári lednek.

A gazdag flóra gazdag faunára utal. A zöld hidra, a tarajos csiga, a gazdag halállomány (kárász, vörösszárnyú keszeg, compó, rózsás márna, réti csík, magyar bucó, selyem durbincs, vágótok, csuka, stb.) mellett a tarajos gőte, a békák, a mocsári teknős, a vízisikló egyaránt megtalálható. A természetet kedvelőknek nagy élmény a "Tisza virágzás" figyelemmel kísérése.
A gémek, gólyák, kócsagok, cankók trillázó, fuvolázó, kelepelő, füttyögető hangja nemcsak széppé, de hangossá is teszi a tájat.
Az ártéri szintekhez igazodó fokgazdálkodás szép példáját adta a természettel való harmonikus együttműködésnek.