"S
átellenében ennek a parton magasan,
Honnan győző Kenéz lőtt: Kenézlő falva van;
S a hőstől, a kövér föld: szállott firól fira
Kik falvakat rakának a víznek partira."
(Tompa Mihály: A két íjász)
Kenézlő
fekvése
Kenézlő,Borsod-Abaúj-Zemplén megye
keleti részén a Bodrogközben, a Tisza-Bodrog
folyó között fekszik, Miskolctól
90 km-re, Sárospataktól, valamint
Tokajtól egyaránt 20 km-re.
Kenézlő
megközelíthetősége
Közúton
Kenézlő az alábbi útvonalakon haladva közelíthető
meg:
Miskolctól a 37-es főúton, Sárospatakon
keresztül; Tokaj felől Balsán át a réven keresztül:
1.
Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Kenézlő
A település a Miskolc-Sátoaljaújhely viszonylatú
37-es főútról jobbra letérve Sárospatak városon
át a Bodrog hídon átkelve Apróhomok és Rózsás-tanyát
érintve közelíthető meg. (Miskolc-Kenézlő: 90km)
2.
Miskolc-Szerencs-Tokaj-Sárospatak-Kenézlő
Különleges földrajzi élményben gazdag útvonalon
is megközelíthető a település: Miskolc (37-es
főút), Felsőzsolca-Gesztely-Hernádkak-Szerencs-Bodrogkisfalud(38)-Bodrogkeresztúr-Tokaj
(38) Bodrogkeresztúr-Bodrogkisfalud (37) Szegi-Szegilong-Vámosújfalu-Sárazsadány-Bodrogolaszi-Sárospatak-
Apróhomok- Rózsás-tanya-Kenézlő. (Miskolc-Tokaj-Kenézlő:
109 km)
3.
Miskolc-Szerencs-Tokaj-Rakamaz-Kenézlő
Legrövidebb út, de látványosságban szintén gazdag
a következő útvonal: Miskolc-Szerencs-Tokaj (Tisza-Bodrog
találkozásának hídján átkelve) Rakamaz-Tímár-Balsa-kompon
utazva-Kenézlő (Miskolc-Kenézlő: 75 km)
A
vasúton utazók Miskolc-Sárospatak
vonalon, Sárospatakról Volán
autóbuszjárattal juthatnak el a községbe.
Földrajzi
jellemzők
Kenézlő
a Bodrogköz Bodrogzugának, a Tisza és Bodrog
ölelésében meghúzódó település.
Megközelítőleg
háromszög alakú sík terület. Északnyugaton a Zemplén-hegység
vulkanikus kúpjai határolják, délen a Nyírség
folytatásának tekinthető. Ez a terület az Alföld
legészakibb nyúlványa. Mint egy sziget elkülönül
a Bodrogköz többi részétől. Lápos
réti talaj a jellemző, valamint humuszban szegény
öntéstalaj. A buckák felét löszös homok borítja.
Éghajlata
kedvező, nem szélsőséges, klímabeosztás szerint
a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg
telű területek közé tartozik. Nyara mérsékelten
meleg.
Az éghajlat növények és állatok tartására, mezőgazdasági
növények termelésére ideális.Nyáron
a tavak szemgyönyörködtető látványt nyújtanak,
ekkor nyílik a fehér tündérrózsa, úszó békaszőlő,
tündérfátyol, rucaöröm és az apró békalencse.
Üde mocsárrétek tarkítják a tájat, díszük a Tisza-parti
margitvirág, szibériai nőszirom, kornis tárnics,
mocsári lednek.
A
gazdag flóra gazdag faunára utal. A zöld
hidra, a tarajos csiga, a gazdag halállomány (kárász,
vörösszárnyú keszeg, compó, rózsás márna, réti
csík, magyar bucó, selyem durbincs, vágótok, csuka,
stb.) mellett a tarajos gőte, a békák, a mocsári
teknős, a vízisikló egyaránt megtalálható. A természetet
kedvelőknek nagy élmény a "Tisza virágzás"
figyelemmel kísérése.
A gémek, gólyák, kócsagok, cankók trillázó, fuvolázó,
kelepelő, füttyögető hangja nemcsak széppé, de
hangossá is teszi a tájat.
Az ártéri szintekhez igazodó fokgazdálkodás szép
példáját adta a természettel való harmonikus együttműködésnek.
|